Politico elemzése szerint a globális felmelegedés közvetlen veszélyt jelent Európa nukleáris energiatermelési ambícióira, miközben az egyre szélsőségesebbé váló időjárási körülmények alapjaiban kérdőjelezik meg a kontinens tervezett atomenergia-reneszánszát. Bár az atomenergiát a dekarbonizáció és az energiabiztonság egyik legfontosabb pilléreként tartják számon, a működéshez elengedhetetlen folyóvízi hűtés a klímaváltozás miatt mind sérülékenyebbé válik. A teljes cikk angol nyelven itt olvasható.
A jelentés kiemeli, hogy a tartós aszályok és a perzselő nyári hőhullámok miatt a kontinens főbb folyóinak vízszintje drámai módon lecsökkent, a vízhőmérséklet pedig jelentősen megemelkedett. Ez közvetlen hatással volt a nukleáris létesítményekre: a túlmelegedő vagy apadó folyók már nem képesek biztosítani a biztonságos hűtést a reaktorok számára. Franciaországban a folyó menti erőművek kénytelenek voltak visszaterhelni a termelésüket, Magyarországon pedig a Duna rekordalacsony vízállása és túlmelegedése miatt a Paksi Atomerőmű termelését is korlátozni, illetve blokkjait leállítani kényszerültek a biztonsági előírások és a környezetvédelmi korlátok betartása érdekében.
A cikk rámutat arra a paradox helyzetre, hogy míg a nukleáris szektor a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének egyik fő eszköze lenne, pont a klímaváltozás közvetlen következményei korlátozzák annak megbízható és folyamatos működését. A szakértők szerint a jövőbeli nukleáris beruházások és a meglévő blokkok korszerűsítése során alapvető elvárássá válik a hűtési technológiák radikális újragondolása, máskülönben a nyári csúcsidőszakokban Európa rendszeresen az energiaellátás megroppanásával és áramhiánnyal szembesülhet.
