Az orosz Oktatási és Felsőoktatási Minisztérium állítólagos új irányelvei szerint az egyetemeknek a hallgatói létszámuk legalább két százalékát kell „motiválniuk” a katonai szolgálatra való jelentkezésre. A háború negyedik évébe lépve a Kreml egyre agresszívabban próbálja feltölteni az emberállományt, mostanra pedig már a diákokat célozták meg – gyakran manipulatív ígéretekkel.
A Meduza és több független orosz lap szerint az orosz hatóságok új szintre emelték a toborzást a felsőoktatásban. Míg korábban főként a gyengén teljesítő vagy a kirúgás szélén álló hallgatókat próbálták rávenni a fegyveres szolgálatra, az újabb hírek szerint már kvótákat is megszabtak az intézmények számára.
Drónkezelői állás: a „biztonságos” háború ígérete
A toborzási kampány központi eleme az a narratíva, miszerint a hallgatóknak nem kell a lövészárkokba menniük. Ehelyett az újonnan létrehozott drónkezelő egységekhez (UASF) hívják őket. A hirdetések és az egyetemi tájékoztatók azt ígérik:
- A szolgálat a frontvonaltól távol (legalább 20 kilométerre) zajlik.
- Egyéves határozott idejű szerződést kínálnak.
- Hatalmas, akár 5 millió rubeles (kb. 20 millió forint) egyszeri kifizetést és magas havi illetményt adnak.
- A szolgálat után garantált a visszatérés az egyetemre és az ingyenes továbbtanulás.
Jogi csapda a csillogó ígéretek mögött
Jogvédők és független elemzők (például a Get Lost sivatagolókat segítő szervezet) azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek az ígéretek jogilag ingatag lábakon állnak. Oroszországban jelenleg is érvényben van a „részleges mozgósításról” szóló elnöki rendelet, ami azt jelenti, hogy a katonai szerződések automatikusan meghosszabbodnak a háború végéig. Így aki aláír egy „egyéves” szerződést, az valójában határozatlan időre kötelezi el magát, és nincs garancia arra, hogy valóban csak drónokat fog irányítani a hátországban.
Kényszer és „motiváció”
A beszámolók szerint az egyetemi vezetők különböző eszközökkel próbálják teljesíteni a kvótákat. Ilyen például a „bukott diák” opció: azoknak, akiknek gyengék a jegyeik, a kizárás alternatívájaként felajánlják a szerződés aláírását. Emellett sokaknál jelentkezik a pénzügyi nyomás is: a tandíjak jelentős emelése mellett a katonai szerződést tüntetik fel a diploma megszerzésének egyetlen reális útjaként. Ez természetesen az ideológiai nevelés szempontjából is fontos, hiszen „hazafias” találkozókat szerveznek, ahol a védelmi minisztérium képviselői beszélnek a kötelességteljesítésről.
Nemzetközi elszigetelődés
A helyzetet súlyosbítja, hogy az orosz diplomák nemzetközi elismerése a Bologna-folyamatból való kilépés után gyakorlatilag megszűnt. Mint ismeretes a Bologna-folyamat egy európai reformfolyamat, amelynek célja az egységes Európai Felsőoktatási Térség létrehozása a diplomák és a képzési szintek – alap-, mester- és doktori képzés – nemzetközi összehangolásával. A hallgatók számára így bezárultak a nyugati továbbtanulási kapuk, ami még inkább kiszolgáltatottá teszi őket a belső, állami kényszerintézkedéseknek.
A szakértők szerint a „2 százalékos terv” egy újabb jele annak, hogy az orosz hadvezetésnek mindenáron szüksége van technológiailag képzett fiatalokra, még akkor is, ha ez a jövő értelmiségi rétegének feláldozásával jár.
