Hiába támogatja több milliárd euróval az Európai Unió a filmgyártást, az európai mozikat továbbra is az amerikai produkciók uralják. A kontinens rendelkezik a szükséges szakemberekkel, stúdiókkal és közönséggel, de az egységes filmpiac hiánya akadályozza a nemzetközi sikereket – írja az Emerging Europe. Magyarország eközben Hollywood egyik legfontosabb európai forgatási helyszínévé vált.
A teljes cikk angol nyelven itt olvasható.
Miłosz Manasterski elemzése szerint az EU 35 éve finanszírozza az európai filmipart, mégis 27 különálló nemzeti piac működik. A 2024-ben eladott 642 millió mozijegyből mintegy kétharmadot unión kívüli, főként amerikai filmekre váltottak. Más uniós országok alkotásaira mindössze öt százalék jutott a vizsgált piacokon.
Az EU MEDIA programja 1991 és 2021 között több mint 2,6 milliárd eurót fordított az ágazatra, a támogatási rendszer azonban továbbra is elsősorban a nemzeti filmgyártást ösztönzi.
Magyarország 30 százalékos filmgyártási adókedvezménye, amelyet 2030-ig meghosszabbítottak, Budapestet Hollywood egyik kedvelt forgatási központjává tette. A közvetlen filmgyártási költések éves összege 2024 végére elérte a 910 millió dollárt, négyszeresére növekedve öt év alatt. Itt forgatták a Dűne harmadik részét, valamint a Szegény párák és A brutalista című filmeket is.
Miłosz Manasterski szerint Közép-Európa infrastruktúráját és szakembereit nemcsak hollywoodi produkciók kiszolgálására, hanem egész Európának szánt filmek készítésére is felhasználhatná.
Az Európai Bizottság 2028 és 2034 között 3,2 milliárd eurót szánna a MEDIA+ programra. Manasterski szerint azonban a támogatások növelése önmagában kevés: azokat inkább a nemzetközi forgalmazáshoz, a több országban történő bemutatókhoz és a külföldi nézőszámhoz kellene kötni.
