Sokat kell azért dolgozni, hogy valóban áradjon a Tisza – fogalmaztak a KözBeszéd szerda esti élő adásának vendégei, Lőcsei Lajos a Momentum alelnöke, és Bedő Dávid, az ellenzéki párt országgyűlési frakcióvezetője. Lőcsei Lajos szerint Heves megyében, a borsodi régióban, vagy Nógrádban egyáltalán nem lehet „áradásról beszélni.”
Bedő Dávid reménykedő pesszimistaként kategorizálta magát. A liberális politikus ugyanakkor úgy fogalmazott:
nem tud még négy évet elképzelni ez alatt az állampárt alatt,
de azt feltételezte, hogy mindent be fognak vetni annak érdekében, hogy megtartsák a hatalmat, ami Bedő szerint ijesztő. Egyetért párttársával abban, hogy ott, ahol egy választókerület minden településén a Fidesz-KDNP adja most is a polgármestert, nem lehet a Tisza áradásáról beszélni.
A Momentum politikusait kérdeztük a 15. Alaptörvény módosítás okairól, a hetek óta tartó hídfoglalásokról, drogprevencióról vagy a Pride melletti kiállásról is.
A képviselők a drog-kérdést inkább szociális problémának látják a magyar vidéken. Sőt, Lőcsei Lajos szerint sok korábbi javaslatát a kormány valójában már megvalósította, de a momentumos politikus mégis hosszú távú stratégiát hiányol.
Beszélhetünk a többség érdekéről, de nem ezzel foglalkozunk most
A hetek óta tartó hídfoglalásokkal kapcsolatban vendégeink kifejtették: a politikai céljuk továbbra is az, hogy visszavonják a gyülekezési törvényt érintő jogszabályváltozásokat, illetve hogy az ügy minél szélesebb rétegéhez jusson el a társadalomban. Ugyanakkor Bedő elismerte: nem biztos, hogy a jövőben a tömegdemonstrációkat fogják választani.
Lőcsei Lajos úgy fogalmazott: úgy látják, hogy most szálkát jelentenek a rendszer szemében, és már azt is eredménynek tartja, hogy „munkára késztették a fideszes képviselőket” azzal, hogy időben beérkeztek a munkahelyükre. (A Momentum által meghirdetett, Országgyűlés épületét érintő blokád azért nem érte el a célját, mert a képviselők már a blokád előtt megérkeztek az épületbe, így szavazni tudtak az Alaptörvény módosításról – szerk.)
Érték-e a koalíciós kényszer?
A Momentum 2026-os esélyeivel kapcsolatban vendégeink kifejtették: szükség van liberális pártra a magyar parlamentben. Sőt, többpárti plurális parlamentre van szükség, mert két nagy tömb versengése „rosszat tesz az ország és a demokráciája szempontjából” is. Úgy van a legjobban lefedve a társadalom, és úgy reprezentáljuk a legjobban a társadalmat, hogyha több, kisebb, közepesebb méretű párt van koalíciókényszerben.
Bedő Dávid szerint
meg lehet nézni azokat az országokat, ahol többpárti koalíciók irányítanak.
Ide sorolta Hollandiát, Dániát, Svédországot, Norvégiát, Finnországot. Ezzel szemben negatív példaként említette a két nagy tömb által irányított országokat, mint az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság.
A liberális politikusok szerint azokat az értékeket, amiket ők képviselnek, nem képviseli senki más. „Benne van a pakliban, hogy Magyar Péter kormányt tud váltani,” de Bedőék szerint Magyar egy jobboldali értékrendű ember, míg ők liberálisok. Ennek ellenére
nem annak az oltárán fognak döntéseket hozni, hogy a Momentum 2026 után is ott legyen a parlamenti patkóban, hanem hogy a rendszerváltásnak az ablaka ne csak kinyíljon, hanem azon be is sétáljanak. A Momentum pedig ezen be fog sétálni, lehet, hogy a Tiszával együtt.
