Az orosz-ukrán háború orosz áldozatainak száma már 2023 közepére meghaladta az elmúlt 50 év összes orosz konfliktusában elesettekét.
– állítja Stier Gábor, külpolitikai újságíró. Szerinte orosz részről 160-200 ezer fős katonai veszteségről van szó és nagyjából hasonló veszteség lehet ukrán oldalon is.
A moszkvater.com főszerkesztője a KözTér Közbeszéd című műsorában Bendarzsevszkij Anton külpolitikai- és biztonságpolitikai szakértő, újságíró, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójával elemzett.
Még a több évtizedes múlttal, biztos támpontokkal, a kritikus gondolkodás szakmai szűrőjével rendelkező külpolitikai szakértőknek is nehézséget okoz, hogy eligazodjanak a több mint három éve kirobbant háború valós és álhír-labirintusában. Vendégeink úgy fogalmaznak: mindazok, akik hiteles képre vágynak, egyfajta információs puzzle-t kénytelenek játszani. Egy-egy esemény kapcsán a szemben álló felek narratívájából, különböző nézeteket, álláspontokat tükröző tudósításokból gyakran a „kinek az érdeke” logikát követve próbálják összerakni az igazságot.
Bendarzsevszkij Anton a zaporizzsjai atomerőmű elleni orosz támadásokról szóló híreket emeli ki, amik rendre akadálytalanul járják be a magyar sajtó egy részét annak ellenére, hogy szerinte
tudható, hogy az erőmű az oroszok kezében van és teljeséggel kizárható, hogy önmagukat lőnék.
A hiteles tájékoztatás hiányának okaként Bendarzsevszkij Anton – a háború miatti korlátokon túl – az oroszországi nyílt cenzúrát jelöli meg, az ukrán média helyzetét azonban másként látja. Stier Gábor szerint viszont az ukrán sajtó éppúgy folyamatos nyomás és kontroll alatt működik. Az újságíró kitér arra is, hogy Magyarországon sem egyszerű a tájékozódás, az elmúlt három év az ukrán-orosz háború nemcsak az újságírók, de a hírfogyasztók körében is „hitkérdéssé vált.”
A társadalom kettészakadt, a sajtó pedig ehhez asszisztál.
Stier szerint óriási szurkolás megy, de szurkolni a Vasasnak, nem Oroszországnak vagy Ukrajnának kell. Bendarzsevszkij Anton szerint
a magyar nyilvánosságban kialakultak olyan buborékok, és olyan polarizáció ment végbe, ami nem jó a magyar társadalom számára.
Sőt: olyan világpolitikai ügyek is belpolitikai témává válnak, amiknek semmiféle ilyen szála nincs.
Ezért robbant ki a háború.
A háború kirobbanásának okáról másként gondolkodnak a felek. Bendarzsevszkij Anton az orosz történelem távolabbi és közelmúltjából hozott példákkal Putyin birodalmi, hódító törekvéseit alátámasztandó felemlegeti, hogy az orosz elnök történelmi példaképei nem azok az orosz uralkodók, akik valamiféle stabilitást és békét teremtettek, hanem azok, akik bővítették az országnak a méretét. Ráadásul az orosz elnök a Szovjetunió összeomlását a XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának tartja.
Stier Gábor szerint ezzel szemben Putyint Ukrajna megtámadásakor nem valamiféle birodalomépítési szándék, hanem Oroszország geopolitikai biztonságának, hatalmi pozíciójának, befolyásának megerősítése motiválta. A két szakértő abban azonban maradéktalanul egyetért, hogy azok a lépések, amiket az Amerikai Egyesült Államok Afganisztánnal, Iránnal szemben megengedett magának felbátorította a nemzetközi szereplőket, hogy ha érdekeik azt kívánják, hasonló módon járjanak el.
Stier Gábor arra is kitér, hogy tévútra visz, ha valaki Putyin tetteit, gondolkodásmódját, stratégiáját a nyugati koordináta rendszerbe helyezve akarja átlátni és megérteni.
Az Európai Unió tévúton
A KözBeszéd mindkét vendége súlyos hibának tartja, hogy az Európai Unió vezetői azzal hitegetik Ukrajnát, hogy 2030-ra tagállammá válhat. Egy ilyen irreális ígérvénnyel
nem lehet hülyíteni, hitegetni Ukrajnát”
– jegyzi meg Stier Gábor, hiszen egyértelmű, hogy a csatlakozásra sem Ukrajna sem az Unió nem áll készen. Bendarzsevszkij Anton azonban hangsúlyozza, Ukrajnának Európában, az Európai Unióban van a helye, de felvételére semmiképpen nem gyorsított, rendkívüli eljárásban kell sort keríteni, hanem csak azt követően, ha teljesített a feltételeket. Ez Bendarzsevszkij szerint 15-20 évet vesz igénybe.
Arra a kérdésre, hogy mikor érhet véget a háború, a szakértők egybehangzóan úgy nyilatkoznak, a háború nem a békével, hanem tűzszünettel érhet véget az idei vagy a 2026-os évben. Bendarzsevszkij Anton megítélése szerint a felek 2026 közepe-végéig fogják bírni emberi élőerővel és eszközökkel, így a háborúnak jövő esztendő végéig valamilyen formában be kell fejeződnie.
