– Öngyilkos taktika egy ország részéről, ha engedi, hogy a politikáját külföldről befolyásolják. Az a gyarmati sor felé való lépés – hangsúlyozza az átláthatósági törvénnyel kapcsolatban Rétvári Bence, miniszterhelyettes, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a KözTér közéleti csatorna KözBeszéd című műsorában. Álláspontja szerint, boldog gyarmatok pedig nincsenek.
Az embereknek az jelenti a nagyobb biztonságot, ha Magyarország szuverén, nem mások döntenek rólunk
– mondja az államtitkár kitérve a nemzeti hatáskörbe tartozó intézkedések miatti uniós támadásokra. A probléma az, hogy olyan dolgokért büntetnek meg minket, amelyek a belépésünkkor nem voltak benne a feltételrendszerben, és ezeket később sem fogadtuk el – hangzik érvelése. Álláspontja szerint azokban az ügyekben, amik visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el nem szabad engedni.
Senki nem finanszíroz ingyen semmit, aki ad valamit, az később kér valamit cserébe.
– A rendszerváltozás utáni években láttuk, mennyire rossz időszakai voltak az országnak azok, amikor a külföldi erők domináltak, és a magyar politikum nem tudott ellenállni a külföldről jövő nyomásnak – jelenti ki példákat sorolva az elszenvedett negatív tapasztalatokra, a gazdasági fejlődést akadályozó károkra.
Eltérő filozófia
Az Európa-szerte jelenlévő lakhatási válsággal kapcsolatban a KDNP alelnöke unikálisnak tartja, hogy míg más európai országokban különböző intézkedésekkel a lakosság bérlővé válását segíti az állam, addig nálunk a tulajdonszerzéshez nyújt támogatást. Mint mondja, ez filozófiailag merőben más szemléletet tükröz, történelmünk valahogy azt hozta, számunkra a saját tulajdon ad biztonságot.
Két dolog biztos, a halál és az adó
– idézi a mondást, amikor a családpolitika kerül szóba. Szerinte az emberek számára fontos, hogy milyen állampolgárok, milyen nemzethez tartoznak, de a család a legfontosabb. A kereszténydemokraták – már jóval 2010 előtt – az elsők között szorgalmazták a gyermekek számát figyelembe vevő családi adózás bevezetését.
A család annyira autonóm az adórendszerben is megjelenő gondolkodásunk szerint, hogy van olyan jövedelme, amihez az államnak nincsen köze, mert azért szerzi azt a jövedelmet, hogy a gyerekeit nevelje.
Emlékeztet rá, hogy másfél évtizeddel ezelőtt a gyermekvállalás a szegénység vállalását jelentette. Hangsúlyozza: statisztikai adatok igazolják, hogy a gyermeket nevelő családok körében a nélkülözés kockázatának arányát jelentős mértékben sikerült csökkenteni. A politikus ezen az úton megtett óriási lépésnek gondolja, hogy már nemcsak a négy gyerekes családanyák, hanem a három, majd a kétgyerekes családanyák is életük végéig mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól. Megítélése szerint az intézkedés másik hozadéka, hogy részben kiegyenlíti a nők és a férfiak bérezésében ma is tetten érhető, igazságtalan különbségeket.
Liberális mérce
Rétvári Bence annak a kérdésnek a felvetését is elutasítja, hogy XIV. Leó konzervatívabb vagy progresszívebb lesz, mint Erdő Péter lett volna.
Ezt a szemléletet söpörjük le az asztalról, mert kívülről erőltetik ránk.
Az Isten által létrehozott egyházat, pápákat, egyházi méltóságokat nem lehet például az amerikai republikánusokat és demokratákat összehasonlító, hagyománytisztelőbb vagy haladóbb fogalmakkal méricskélni. Ne próbáljuk ezeket a leegyszerűsítő, az egyház lényegét figyelembe nem vevő szempontok alapján besorolni a pápákat – fejti ki álláspontját.
Átformált gondolkodás
Rétvári Bence nem rejti véka alá Magyar Péterről alkotott véleményét sem. Szerinte megjelenése az ellenzék állapotát mutatja be. Sikerességét részben a baloldali médiának köszönheti, ami „átalakította az ellenzéki szavazók gondolkodását”. Régen az emberek szociáldemokrata, baloldali vagy liberális értékeket vallónak tartották magukat. Az, hogy ma már ez nem így van, a „baloldali média munkájának eredménye.”
Nem fontos, hogy te mit gondolsz, nem fontos, milyen értékvilágod van. Nem fontos, hol helyezed el magad a politikai értékvilágban, csak az a fontos, hogy gyűlöld a kormányt.
“A valóságtól eltávolodás a legnagyobb politikai veszély”
A politikus az államtitkári és a választókerületi munkát egyenértékűnek tartja, máskülönben szerinte nincs reális képe az emberek véleményéről, egy-egy döntés hatásáról, fogadtatásáról. Nem kap jelzéseket arról sem, mi működik jól vagy rosszul, hol kellene az államnak cselekednie. A maga részéről hasznosnak tartja a kritikákat is, általuk lehet megtudni, hogy egy döntéssel, intézkedéssel valaki miért nem ért egyet, hiszen akár több százezer embernek lehetnek hasonló gondolatai.
A kereszténydemokrata politikus mesél családjáról, szó esik arról, mit köszönhet a cserkészcsapatban eltöltött éveknek, a politikai élet szereplői közül kiket tisztel és az elől a kérdés elől sem tér ki, milyen Pintér Sándor beosztottjának lenni. Az is kiderül, milyen érzésekkel áll a 2026-os választás startvonalához, milyen kampányra számít.
