Most fordult elő éppen tizedik alkalommal (2024.08.06. óta), hogy egy felkérést valaki arra való hivatkozással utasít vissza, hogy korábbi interjúalanyaink egyikével nem tud azonosulni… és egyébként is a pokol tűzén égne el, ha egy „közteres interjút” adna.
TL;DR cikk következik.
Minden generáció minden közössége kitermelte azokat a sudribunkókat, akik egészen addig uralkodtak az adott társaságon, míg ki nem farolt mögülük a támogató többség. Amíg régebben a suli wc-ben cigizés, a gyengébb, a csoró dehumanizálása volt az ilyen kis vagányok fő tevékenysége, ma nem más, mint a közélet. Vagy amit ők annak hisznek. Hiszen arra mindenki rezonál, így ők is.
Ahogy mi magyarok kollektíven fedeztük fel a C-vitamint, írtuk meg a Vukot, védtük meg Eger várát a török ellen, érezni is pont úgy tudunk együtt. A ránk jellemző legfőbb tulajdonság ugyanis a másik felé aprólékosan kimutatott tapintattal vegyes szeretet. Amit sohasem üvöltve, cifra szavakat használva adunk elő, sokkal inkább higgadtan, tömören, csókosan. Ez mellesleg olyan jól esik a kollektív magyar társadalomnak, mint egy kisbabának, ha feljön a böfi.
Híresek vagyunk továbbá visszafogottságunkról, és arról, hogy saját belső mércénk svájci óraként mutatja, hogy mi a helyes és mi az, ami nem. Ezért fordulhat elő, hogy Magyarországon nem találni a földön cigicsikket, mentálisan sérült embert, azok posztjait, különösen nem anonim módon. Talán ezért is szerencse, hogy Magyarországot – bocs: a Kárpát-medencét, Vereckétől az Adriáig, Árvától, a Szeremségig – nem 1492 körül fedeztük fel, majd laktuk be szépen lassan. Közösen. Együtt. Vérrel, kockáról-kockára. Szerencse, mert mi ezt minimum 500 évvel azelőtt tettük, így garantáltan nem emlékszik már erre senki. Nincsenek már nagy storyk, teljes generációkat még mindig lekötő emlékek, cserébe van ugye a politika.
Soha ne birkózz disznóval! Mindketten mocskosak lesztek, és a disznó még élvezni is fogja.
Mindemellett, mi magyarok, különös szuperképességünk birtokában négyévente olyannyira maxra tudjuk tekerni a mocskos-disznó métert, ami a társadalom minden kis repedésébe betüremkedik. Biztos a portugálok, görögök, szlovénok is jól össze tudnak veszni négy évente. Biztosra veszem, hogy választási évben a szlovénok egyik fele pro és kontra a Dráva egyik és másik oldalára költözik. Ez biztos. Vitán felülálló „objektív-független” bizonyosság.
„Ti nácik vagytok, mert volt bent Toroczkai.”
„Ti kommunisták vagytok, most láttam a Majtényi interjút.”
„Ti korrupt neresek vagytok, mert volt bent a Németh Szilárd.”
„Figyelj Tesó, én ezt most nem tudom kimagyarázni, ha bemegyek, láttad mi lett Saiiddal is?”
„Figyelj, mondd meg a kurucnak, hogy ez nem ellenetek szól, de most a megfelelő oldalra kell állni.”
Ezek a sorok is hasonló bizonyosságon nyugszanak. Puszik, pacsik, smúzok, félelmek és rettegések közepette. Nem fogok neveket írni. Nem csak azért, mert bízunk abban, hogy lesz, aki meggondolja magát a nagy tízesből, hanem mert kizárólag olyan embereket hív be a Köztér a műsoraiba, akik valamit hozzátettek a közös Hazához. Őket pedig nem fogjuk kellemetlen helyzetbe hozni. Az pedig számunkra teljesen irreleváns, hogy az illető most éppen „milyenes.” Tiszás, DK-s, ex-Momentumos. De egy biztos: Fideszes tuti nem. Ha mégis, azt jól titkolja. Olyan jól, hogy ő lesz a kövi James Bond. Ez is vitán felülálló „objektív-független” bizonyosság.
Mellesleg félelmük nem alaptalan. Itt nálunk a Köztér stúdiójában van egy ún. csillagkapu. Na, ez úgy működik, hogy ilyen Fideszes, Orbán Viktoros csillámport szórunk észrevétlenül az emberek fejére, mikor bejönnek. Az átalakulás pedig azonnali. Tehát már interjú közben sem tudja, hogy ki ő, és mit keres ott. Csak azt tudja, hogy a Polgári Magyarországért Alapítványnak szeretne utalni egy jelentősebb összeget. Sőt, újra be akarja vezetni a vasárnapi boltzárat, ellenzi a HAHA-s tüntetéseket és támogatja a drogtörvény szigorítását.
Mint látjuk ez a por tényleg működik, elég csak megnézni, hogy Karácsony Gergely főpolgármester például átment ezen a csillagkapun és máris nem a Budapest Pride megszervezésén ügyködik – hanem a Budapesti Büszkeségen. Csak úgy mondom, hogy ez is mi voltunk. Vagy, bejött Bedő Dávid és Lőcsei Lajos, egy hónapra rá pedig gyakorlatilag megszűnt a Momentum. Igen, ezért nem mer bejönni Magyar Péter sem, de Putyint is hívtuk, ahogy Trumpot is. Ők valószínűleg mind tudnak a csillagkapuról.
A por nagykereskedelmi céllal hamarosan piacra kerül, az árakról majd később, de zenében, slamben és versben is lehet majd fizetni, ha az magyar, rímel és nemzeti. Utóbbi a legfontosabb.
Szóval ez halálosan komoly – értsd. komolyka –, mert egyébként viccnek nagyon rossz lenne. Hiszen az nem vicces, hogy egyik nap még a saját felelőtlenségedben fekszel céltalanul, a másik nap már százezrek hallgatják a szövegcentrikus zenédet és máris úgy tudsz leszarozni és megfélemlíteni, ahogy a Fidesz még a legvadabb álmaiban sem tudott. Hiszen nektek hirtelen jött véleménynáciknak nincsen ellenzéketek, nincsen Európai Bizottságotok, Európai Uniós Bíróságotok, nektek csak a közönség jelenti a féket. Ami egyszer majd kifarol mögületek is, mert ezt a bpm-et nem lehet örökké fenntartani.
Drága Véleménynácik!
Az emberek meg fogják unni az igazságbeszédnek álcázott marketing speacheket. Miért? Mert mást is akarnak az élettől. Nem csak stresszt és lüktetést. Arról nem is beszélve, hogy ha egy-egy ilyen vélemény „abuzátor” kerülne felelősségteljes döntési pozícióba, valószínűleg másnap összeomlana az ország. És ezt minden követő, hallgató, néző tudja azért valahol.
Egy valamit viszont eredményesen és sikeresen értek el, persze a megtekintéseken túl. A megfélemlítést. Ha ugyanis Lófasz Jóska szerint ez „így van jól”, akkor az a többieknek is úgy van, mert ha szembe megy az árral az piacrontó és majd a jövőben nem jófejkednek vele. Értsd, ugrott a zsozsó. Kivéve, ha akkora vagy, hogy megteheted. Hiszen nálunk is volt már bent rengeteg zenész, színész. Ők úgy tűnik felnőtt emberek, akiknek nem mondhatják meg, hogy kinek és mit mondhatnak el. Ők úgy tűnik még szabadon gondolkodhatnak. Ők úgy tűnik anélkül is tudják, hogy kicsodák, hogy ezt megmondanák nekik. Respekt.
Drága Zenészek!
„Bátorak” legyetek. A párbeszéd és a valódi beszélgetés nektek is fontos, anélkül csak használható bábokká váltok, amit hol megrág hol kiköp a mindenkori politika. Viszont sokaknak számít, hogy konkrét témákról mit gondoltok. Azt mindenkinek hallania kell, nem csak egy szűk körnek. A buborékotoknak. Ez pedig a Ti felelősségetek és nem másé. Legyetek „bátorak”.
Kedves Olvasó!
Ez miért olyan fontos? Miért olvastad el a cikket idáig? Mert, ha eddig nem esett ki a nyalóka a szádból akkor képzeld: ez maga a társadalmi felelősség. Hiszen te, aki ha együtt bólogatsz, tudj arról, hogy ez mindig így kezdődik. Akkor is, ha ez épp trend, akkor is, ha ingyen van és akkor is, ha fizetsz érte, hogy meghallgasd. Mindig így kezdődik a gyűlölet, amiből aztán nehéz kiszállni.
Félreértés ne essék, nem azzal van baj, ha valaki kormányváltást sürget. Tegye. A baj azzal van, ha valaki hergel. Az könnyen fizikai erőszakba csap át. A jövő tele lesz Jeszenszky Géza esetével. És ez alól az sem ment fel, ha azt állítod, hogy „a Fidesz is hergel!” És? Akkor neked, nektek szabad? A történelmet szerető embereknek ezen a ponton felidézném Darányi Kálmán híres Győri beszédét 1938. március 5-én. Aki érti, érti. Ott sok minden indult el.
A mi korunk győri beszédei már rég megvoltak. Rég. Amíg viszont Demeter Szilárd bemegy a Partizánba, Karácsony Gergely pedig hozzánk, van remény, mert le lehet ereszteni a gőzt. Kérdésekkel lehet provokálni. Olyan embereket, akiket tényleg nyom felelősség. Mert azt sose feledjétek el, hogy akik ma a buborékokat fújják, azok csak a saját merchüket építik ezzel. Ebből élnek.
Mire ez az egész véget ér, mert egyszer véget ér, körbenézel és szégyelled, amiért bólogattál, gyűlöltél, üvöltöttél. Aztán letagadod és mennél tovább. Pedig 2026 tavasza után is csak egy Haza lesz, a miénk. Mindenkié!
Szóval, puszik, pacsik, smúzok, félelmek és rettegések nélkül kívánom, hogy ha már kollektíven felfedeztük a C-vitamint, megírtuk a Vukot, és megvédtük Eger várát, akkor most kollektíven nyugodjunk le. Még csak 2025 júniusa van. Ha valaki hergel szarjuk le, még csak ne is vitázzunk vele. Persze olvassunk, tájékozódjunk, de nézzük a dolgok pozitív oldalát is, hiszen annyi csodálatos dolog vesz minket körül. Pusztán az egyénen múlik, hogy hagyja-e magát befolyásolni. Az ugyanis már nem a véleménynáci felelőssége. Szabad akaratunkból, kritikusan el kell tudjuk dönteni, hogy miből mi következik, mi az igaz, erre egy tökéletes példa a két úriember korrekt vitája: 1.29.42-től
Mi nem adjuk fel az elveinket. A legelején megígértük, hogy aki hozzátett a magyar kultúrához, közélethez, fejlődéshez, társadalomhoz… a magyar hétköznapokhoz, azt szívesen behívjuk magunkhoz. Szerintünk Toroczkai László, Majtényi László, Saiid, Pion Pityu, Lovasi András… és Németh Szilárd is ilyen! Próbáljátok megemészteni, hogy a kiszorítósdi nem pálya. És aki elég bátor továbbra is várjuk szeretettel!
