Az elmúlt tíz évben soha nem érveltem amellett, hogy milyen jó, ha Magyarországtól elvesznek forrásokat
– hangsúlyozza a KözTér KözBeszéd című műsorának vendége, Jávor Benedek, Magyarország volt európai parlamenti képviselője, Budapest brüsszeli képviselője, biológus.
Annak ellenére, hogy szerinte a kormány felelőssége az, hogy mulasztásai miatt az Unió zárolta a nekünk járó pénzeket, politikai hibának tartja a Tisza Párt EP képviselőjének botrányos kijelentését. Mint mondja, kollégáival mindig azért lobbiztak és lobbiznak a Bizottságnál, hogy a visszatartott pénzek ne vesszenek el az ország számára, hanem juttassák el azokat a végső kedvezményezetteknek, az önkormányzatoknak, a kis- és közepes vállalkozásoknak, mivel ezekre a forrásokra szüksége van a magyar gazdaságnak.
„Boldog békeidők” – mondja visszaemlékezve a 2000-es évekre, amikor a jelenlegihez képest szerinte még korántsem vadult el annyira a közélet, és nem volt a mostanihoz hasonló nívótlan közbeszéd az országban. Mivel a viszonyokat már akkor elfogadhatatlannak tartották, jobbító szándékkal a Sólyom László köztársasági elnökké jelölését célzó kampányukban egy ajánlatot fogalmaztak meg:
lehet olyan jelölteket közhatalmi pozícióba segíteni, akik nem a pártpolitikai vagdalkozás kísérő személyzete, hanem önálló teljesítményük alapján méltóak egy adott pozícióra és képesek a pártpolitikai mezőn túlmutató értékek és érdekek megjelenítésére.
„Azon a politikai programon, meggyőződésen, amit mi képviseltünk, mint LMP, azon a történelem átlépett” – értékeli Jávor Benedek az LMP-s éveket, felidézve a párt szétválásához vezető konfliktust.
Állítása szerint, az általuk alapított új formáció, a Párbeszéd, annak ellenére, hogy voltak ismert és népszerű politikusai, a szimpátiát már nem tudta szavazatokká konvertálni, politikailag nem tudott belőle profitálni.
A környezetvédelemre fókuszálva Jávor Benedek arról beszél, hogy a magyar társadalom 80 százalék fölötti része top három prioritásában szerepelteti a klímaváltozást, ehhez képest azok a pártok, amelyek a klímaváltozás hatékony fellépés ügyét képviselik, alig érik el az 5 százalékot.
A környezetvédelem időszerű kérdéseinek taglalásakor szóba kerülnek a megújuló energiaforrások és az atomenergia közötti különbségek. Jávor Benedek szerint kár vitatni azt, hogy az atomenergia valóban egy alacsony szén-dioxid kibocsátású technológia. De nyomban hozzáteszi, hogy vannak környezeti kockázatai és negatív hatásai. Nemcsak a lehetséges balesetek, vagy a kiégett fűtőelemek kapcsán, de a megtérülés szempontjából is. A nap- és a szélenergiával szemben komoly hátránya, hogy nagyon drága és lassú egy erőmű létrehozása. Abból a pénzből, amiből atomerőműveket tudnak építeni, kétszer-háromszor több megújuló, plusz tárolókapacitást lehet létesíteni.
Jávor Benedek életútját koherens pályaívnek tartja. Azokat az értékeket vitte tovább egész életében, amelyeket családjából is hozott, és amelyeket a ‘80-as években pannonhalmi diákként kapott az akkori bencés tanáraitól és barátaitól. Ezek az értékek: a közösségért viselt felelősség, a jövőről való gondolkodás, az egyenlőség eszméje, ami szerinte alapvetően krisztusi gondolat, hogy a legkisebbek közülünk ugyanannyit érnek, mint a legnagyobbak.
Ha mindent hatalmi szóval próbálnak megoldani, az nem működik
– jelenti ki a civil szféra lehetőségeivel, szerepével kapcsolatban.
A különböző közösségek nagyon sokszínűek, amelyek egy nemzetet, állampolgári közösséget alkotnak, különböző dolgokat hisznek, gondolnak, vallanak és képviselnek. Mindnek lehetőséget kell kapnia arra, hogy ezeket képviseljék és kifejtsék bizonyos alkotmányos korlátokon belül.
A civil szervezet lényege, hogy hagyjuk a társadalmat önszerveződni.
A kormányváltás témájára áttérve a lengyel példa is előkerül. Jávor Benedek véleménye szerint sokkal rosszabb várhat ránk, mint az, ami Lengyelországban végbement. Fogalma sincs arról, hogy ezzel a problémával egy új kormány hogyan birkózna meg. Kiemelte, hogy a jogállamiság kereteit saját hatáskörben egy kormány sem lépheti át. A jogállamiság kereteit egyetlen módon lehet áthágni, hogyha a népszuverenitás erre – kétharmados – felhatalmazást ad. Nem forradalomról beszél, hanem össznépi változás-igényről, ami
alkotmányozási folyamatot, az egész közpolitikai berendezkedés radikális rendszerváltását eredményezi.
Jávor Benedek azonban nem érez rendszerváltó hangulatot a levegőben.
Arra a kérdésre, hogy méltónak tartja-e Magyar Pétert arra, hogy Orbán Viktor utódja legyen Jávor Benedek így válaszol:
Ha Magyar Pétert a magyar választók többsége felhatalmaz arra, hogy kormányt alakítson, akkor senkinek nincs joga ezt megkérdőjelezni.
