2025. június 4. a Nemzeti Összetartozás Napja, a trianoni békeszerződés aláírásának 105. évfordulója. Ezen a napon nem csupán a múlt fájdalmára emlékezünk, hanem a magyar nemzet határokon átívelő egységét és összetartozását ünnepeljük. A Közbeszéd vendégei: Borvendég Zsuzsanna történész, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselője, és Németh Zsolt az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, a Fidesz alapítója.
Borvendég Zsuzsanna szerint mindenkinek fáj Trianon,
az elszakított területeinken élő nemzettestvéreink nélkül ugyanis nem lehet magyar szívvel, magyar lélekkel gondolkodni. A magyarság olyan egység, ami 1100 éve a Kárpát-medencét mondhatja hazájának, és ez az elmúlt 100 évben sem változott.
Németh Zsolt felidézte: annak idején ő vetette fel, hogy június 4-e ne nemzeti gyászként vonuljon be a gondolkodásunkba, hanem legyen ez a nemzeti összetartozás napja!
Borvendég Zsuzsanna véleménye szerint közös felelősség, hogy például a mai gimnazisták hogyan fognak gondolkodni Trianonról. Ezért is fontos június 4-ét kiemelni a szürke hétköznapok sorából. Nagy sikernek tartja, hogy még mindig itt vagyunk még, Trianon után 105 évvel.
A megkeseredett magyar érzésvilágban ezt a pozitív üzenetet kell tovább vinnünk, mert enélkül nem lehet itt maradni, nem lehet élni, nincs nemzeti fejlődés.
Lehet-e nemzeti minimum?
Németh Zsolt szerint sokat nem árult el sem a Kétfarkú Kutya Párt, sem a Tisza Párt az elmúlt időszakban arról, hogy ők mit gondolnak Trianonról, a határon túli magyarokról. Legyen méltó emlékezés, ugyanakkor legyen meg az is, ami a jövővel kapcsolatban feladatként adódik számunkra. Ennek az egyensúlyát kell megtalálnunk a Nemzeti Összetartás Napja keretei között. A határon túli magyaroknak is az az elvárása, hogy ne feltétlenül területről és történelemről beszéljünk, hanem az emberről, a megmaradásról, a megmaradás lehetőségeiről.
Felidézték, hogy már az ezredfordulón, az első Orbán-kormány idején is jelentős előrelépések történtek a nemzetpolitika területén. Ebből született később a kettős állampolgárság, a határon túli magyarokról szóló törvény, a magyar igazolvány, vagy az oktatási-nevelési támogatás.
Alapvetően szomorú látni, hogy sokan dolgoznak a külhoni magyarokért, de mégis azt tapasztalják, hogy a számok egyre kétségbeejtőbbek. Egy olyan demográfiai hullámban vannak a külhoni magyarok, hogy Erdélyben éppen elértük az egymilliós létszámot.
Magyarországon is „torokszorító” a demográfiai kérdés, amire nem találtuk még mindig meg a megoldást, noha a családpolitika, a családtámogatás, az otthonteremtési programok az egyik kitüntetett célkitűzés volt az elmúlt másfél évtizedben mindegyik Orbán-kormány idején – fejti ki Német Zsolt
Mindemellett a magyarellenesség erőteljes jelenléte a román politikában továbbra is figyelmeztető jelenség. Borvendég Zsuzsannának kétségei vannak afelől, hogy túl vagyunk-e a magyarellenességen. Felidézte, hogy
a szocializmus idején volt olyan elképzelés, hogy majd a szocialista tábor, az internacionalizmus felszámolja a határokat, újra egyesülnek a népek, és akkor majd nem kell Trianonról beszélni. És most mi a kommunikáció az Európai Unión belül: ugyanez.
Szuverenista és globalista törekvések között
A politikai keretekkel kapcsolatban Németh Zsolt kifejtette: a nemzeti parlamentek legitimitása nagyobb, mint az Európai Parlamenté.
Szuverenista frakcióban ülök, én is azt gondolom, hogy a nemzetállami parlamentek fölött nincsen fennhatóság, bármennyire is akarja az Európai Unió ezt elhitetni.
Németh Zsolt szerint fontos, hogyan viszonyulunk az európai gondolathoz és az eredeti európai úthoz. Hangsúlyozta, hogy soha nem Európai Unió és nem Európa ellenében fogalmazzák meg a stratégiánkat. Rendkívül sok erénye, értéke van az európai gondolatnak amit meg kell menteni!
Nem kifelé kell jönni az Európai Unióból, hanem befelé kell menni.
Ez a vízióról szól.
Vagy birodalmi Európában gondolkodunk, ahol az lesz, amit a nagy tagállamok akarnak és a többieknek kuss, vagy pedig a nemzetek Európájának filozófiája szerint gondolkodunk, ahol az egyes tagállamok egyenlősége alapján mindenkit megillet a jog, hogy meghatározó módon befolyásoljon kulcsfontosságú közös politikákat
– fejtette ki Németh Zsolt.
Borvendég Zsuzsanna szerint világos, hogy nincsen annyi erőforrásunk, hogy a saját lábunkon megálljunk. Úgy látja, hogy éppen fontos a kiegyensúlyozott keleti és nyugati gazdasági kapcsolatok megteremtése. Legyen egy erős középréteg Magyarországon, amivel létrejön az erős nemzeti kézben lévő kis és középvállalkozói réteg. Enélkül szerinte megvalósíthatatlan Magyarország szuverenitása.
Ukrajna
Ukrajna EU-s csatlakozásával kapcsolatban Borvendég Zsuzsanna felhívja a figyelmet, hogy vannak bizonyos minimum elvárásaink a Kárpátalján élőkkel szemben – magyarokkal és ukránokkal egyaránt.
Németh Zsolt kiemelte, hogy Magyarországon nem az ukrán csatlakozás elvi elutasításáról van szó, hanem arról, hogy a gyorsított csatlakozást bizonyos politikai erők 2030-as időtávon próbálják tartani. Viszont amíg nem teljesülnek Ukrajnában azok a feltételek, amiknek minden más csatlakozó országnak is meg kellett felelni, addig nem támogatják a csatlakozást.
