A klímakutató, aki nem hisz a zöld pártokban: Ürge-Vorsatz Diána
Nincs jogunk a kristálygömbben nézegetni, hogy „Jaj, mi lesz!?” Az, hogy mi történik, nem független tőlünk, mi tesszük a kristálygömbbe a jövőt – állítja Ürge-Vorsatz Diána, atomfizikus, klímakutató, a KözTér közéleti csatorna Közbeszéd című műsorában.
A klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket összefoglaló, Nobel-békedíjjal kitüntetett szervezet, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) alelnöke szerint kötelességünk hinni abban, rajtunk múlik, hogy gyermekeinknek, unokáinknak, a 10 millió magyarnak, a Föld minden lakójának a miénkhez hasonló, csodálatos világot hagyjunk hátra. Klímakutatóként és hétgyermekes anyaként egyaránt úgy gondolja, az utolsó csepp vérünkig kötelességünk ezért a célért küzdeni.
Mutogatás helyett példaadás
Ürge-Vorsatz Diána alapvetően hibás gondolkodásnak tartja a másokra mutogatást. Szerinte ezt a küzdelmet a korábban használtak helyett más eszközökkel, más szellemiség mentén kell megvívni. A felelősségből mindent áttenne a lehetőség irányába. A lehetőségekre, a szexiségre, a vonzóságra, a jólétre fókuszálna – mondja, hozzátéve: az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy a környezet- és klímavédelmet illetően sem az ítélkezés, sem a felelősök nevesítése, sem a tudatosság nem vezetett eredményre.
A tudatosság fontos, mégsem az emberek fejében dől el az, hogy ténylegesen mit tesznek a fenntarthatóság érdekében. Sokkal inkább az számít, mi a divat, a társaik vagy a haverjaik mit csinálnak, a családjuktól, a reklámokban mit láttak.
Nem szabad arra bazíroznunk, hogy majd maguktól megváltoznak az emberek.
Az IPCC alelnökének álláspontja szerint azokra a pozitív közlekedésszervezési, várostervezési, gazdasági, energia felhasználási intézkedésekre érdemes összpontosítani, amelyek javítják az életminőséget és az éghajlatváltozás problémáira is megoldást jelentenek.
A legnagyobb környezeti hatásunk a költésünkön keresztül van
Egy bizonyos szinten túl már sokkal jobb az életminőségünk attól, ha nem arról szól az életünk, hogy még többet dolgozunk, még többet keresünk, még többet fogyasztunk, ha nem válunk kereső- és fogyasztó gépekké. Kiemeli, hogy az életszínvonal nem azonos az életminőséggel. Ha kevesebbet dolgozunk, lehet, hogy kevesebb pénzünk lesz, ellenben több időnk jut az egészségünkre, a családunkra, a párkapcsolatunkra, a természetre, a sportra.
A környezetvédelem nem ideológiai kérdés
Mint kiderül, Ürge-Vorsatz Diána nem hisz a zöld pártokban. Nagy bajnak tartja, hogy a környezet- és a természetvédelem ideológiailag ki lett sajátítva, egy politikai irányzat emblémájává vált. Úgy véli, a környezet és klímavédelmi kérdéseknek minden politikai irányzaton belül teret és megfelelő hangsúlyt kell kapniuk.
Brutális különbségek
A beszélgetés során a világ fejlett, fejlődő és fejletlen régió közötti különbségekről is szó esett.
A környezeti lábnyomnak több mint felét a világ egytizede adja. Ez fordítva is igaz: a világ szegényebb fele az összes környezeti ártalomnak kevesebb, mint egytizedéért felel
– hívta fel az arányokra a figyelmet a klímakutató. Kitér arra is, hogy többnyire a lakosság száma azokban az országokban nő, amelyekben az elmúlt évtizedekben a növekedés nagyjából nulla volt és nulla környezeti terhet jelentett.
Múlt századi gondolkodásmóddal nem lehet előrelépni
Ürge-Vorsatz Diána szerint a jelen és a jövőbeli gazdasági trendekről, a megújuló energiáról nem huszadik, hanem huszonegyedik századi fejjel kell gondolkodni. Egyértelmű, hogy egyes iparágakra nem, vagy a jelenleginél jóval kevésbé lesz szükség. Az egész gazdasági versenyképességünket inkább a XXI. századi szolgáltatás- és jólét alapú, a természetre fókuszáló ágazatok irányába kellene növelni. A klímakutató felhívta a figyelmet, hogy Indiában, Kínában elképesztő tempóban indultak meg a beruházások és fejlesztések a jövő iparágaiba.
Sokkal gyorsabban mennek előre, mint mi, és ha ez így marad, akkor Európa veszíteni fog. (…) A kőkorszaknak sem azért lett vége, mert elfogyott a kő, hanem azért, mert egy más, egy jobb irányba mentünk.
Ha nem akarunk nagy katasztrófákat az éghajlatváltozásból, muszáj kiszállnunk az olajból.
Biztos, hogy az elektromos közlekedés nem a tökéletes megoldás, de jelen pillanatban nem tudunk mást csinálni, nincs más olyan alternatív technológia, ami lehetővé teszi, hogy azok, akik akarnak, tudjanak autózni, de mégse főzzük meg a világot – fogalmaz az elektromos autózásra vonatkozó kérdésére válaszolva.
Ürge-Vorsatz Diána tanulmányairól, családjáról, kötődéseiről, gyökereiről is mesél. Mint mondja, nagyon sok helyen élt, mindenhol sokszínű, nemzetközi közösségben tanult és dolgozott. Jól érezte magát ezekben az országokban, városokban, de a szíve mindig hazahúzott, nem lett belőle világpolgár. Szavai szerint édesanyja nagyon finoman, de konzisztensen nevelte belé, hogy itt született, magyar, itt vannak a gyökerei, ide tartozik, itt van felelőssége, ezt az országot kell szolgálnia.
