Ez még csak a kezdet
– fogalmazott Kassab Adonis, közel-keleti szakértő a KözTér KözBeszéd című műsorának élő adásában, amelyben az iráni–izraeli konfliktus gyorsuló eszkalációját értékelte.
Kassab Adonis elemzése szerint a konfliktus új szakasza 2023. október 7-én kezdődött, amikor a Hamász támadást indított Izrael ellen. Azóta a feszültség fokozódott. A térség két legfontosabb középhatalma, Irán és Izrael között nyílt katonai akció robbant ki.
Kiemelte, hogy a geopolitikai válság nemcsak katonai, hanem gazdasági és társadalmi robbanás szélére is állítja a világot. A Hormuzi-szoros esetleges lezárása, Irán és Izrael rakétacsapásai, valamint az amerikai légibombázások azt vetítik előre, hogy egy újabb migrációs hullám küszöbén áll Európa.
Kassab Adonis figyelmeztetett: ha a konfliktus szárazföldivé válik, annak kimenetele már nemcsak regionális, hanem globális háború is lehet. Pakisztán, Oroszország, Kína és az Egyesült Államok érdekei már most is egymásnak feszülnek – ha bármelyik fél közvetlenül beavatkozik iráni földön, az a harmadik világháború forgatókönyvét jelentheti.
Gazdasági következmények – A világkereskedelem új csatatéren
Az iráni parlament döntése a Hormuzi-szoros katonai lezárásáról, amelyen a világ olajkereskedelmének közel egynegyede áthalad, óriási energiaválságot robbanthat ki.
Kassab Adonis úgy vélte, Irán képes a szoros lezárására:
hadihajókkal, az Iráni Forradalmi Gárdának van ú.n. mártírosztaga is (…) akik képesek merényleteket elkövetni amerikai támaszpontok ellen.
Európa, amely már most is küzd az orosz–ukrán háború gazdasági hatásaival, súlyos csapásként élheti meg az iráni olaj leállítását. A világpiaci árak az egekbe szökhetnek – miközben az infláció már most is rekordokat dönt sok tagállamban.
Kassab Adonis szerint Európa gazdasági kiszolgáltatottsága a Közel-Kelet felé soha nem volt ennyire egyértelmű.
Ez a helyzet teljesen blokkolja a kereskedelmet. Melyik cég fogja bevállalni, hogy az Arab-öbölből olajat vagy gázt szállít Európa felé?
Oroszország, Törökország és a „stratégiai hallgatás”
A térség nagyhatalmai közül Putyin és Oroszország feltűnően csendes maradt, miközben Irán – amely egyre inkább orosz fegyverekre és technológiára támaszkodik – fokozatosan nyílt konfliktusba sodródik. Kassab szerint ez nem véletlen:
Az oroszok kijelentették, hogy Oroszország ugyanazon erő ellen harcol, mint Irán – tehát nagyjából közös az ellenségük. Jelenleg Oroszország még nem segíti Iránt, de Moszkva proxyként tartja Iránnak a hátát.
Törökország, amely kulcsszereplő a menekültútvonalak szabályozásában, ismét fordulóponthoz érkezett. Erdogan elnök már korábban jelezte: ha eszkalálódik a háború, Ankara nem lesz hajlandó visszatartani a menekülteket – újabb migrációs hullám indulhat meg Európa felé!
Migráció: miért nem a szomszédos országok?
Kassab Adonis rávilágított: a közel-keleti migránsok túlnyomó része nem a gazdag öbölmenti államokat választja, hanem Európát. Ott rokonok, ismerősök, segélyek és infrastruktúra várja őket. Hangsúlyozta: az iráni menekültek száma 2021-ben már meghaladta az 1,2 millió főt az EU-n belül és várhatón ez a szám tovább nő.
Meg kéne próbálni néha a Nyugatnak keleti fejjel gondolkodni
– jelentette ki Kassab Adonis. A háború lezárásához elengedhetetlen, hogy a Nyugat felhagyjon a katonai beavatkozásokon keresztüli rezsimváltásokkal, és inkább a keleti társadalmak saját belső fejlődését segítse, akár diplomáciailag, akár gazdaságilag – de nem haderővel.
Az elemző hangsúlyozta: Európa önként vállalt migrációs politikája mára túlnőtt önmagán, miközben a Közel-Kelet instabilitása szinte kizárja, hogy a szomszédos országok hosszú távú menedéket nyújtsanak. A síita identitás, a politikai üldöztetés és a nyugati jóléti rendszer vonzereje egyaránt nyugat felé tereli az elvándorlókat.
Európa többé nem maradhat semleges megfigyelő. A geopolitikai események a kontinens gazdaságát, társadalmi szövetét, belbiztonságát közvetlenül érintik.
A teljes adás megtekinthető:
