Október 23. és Március 15. kitüntetett jelentőségű napok. Amikor igenis el kellene engedni a politikai álláspontjainkat. Tényleg azt gondolják egyesek, hogy e két ünnep a politikai megosztottságról szól?
Hiába a matek, a számolgatás, a megmondó emberek, a drónok harca. Egy valamire viszont nagyon is jó ez a kolbászméregetés: a vágy vezérelt emberek Budapesten, ha akartak most kijózanodhattak.
A KözBeszéd adása ezúttal két eltérő világképet mutat: Gajdics a stabilitás, Kóczián a változás oldaláról közelít. Egyikük a béke és a rend politikáját, másikuk a társadalmi dinamika és a véleményszabadság szükségességét hangsúlyozza.
Egyetlen közép-európai életstratégia tűnik lehetségesnek: minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy kimaradjunk ezekből a konfliktusokból, és minimalizáljuk a károkat, amelyeket ezek a hatalmi játszmák okoznak.
A kormányfő szerint Magyarország a békepárti erők globális hálózatának része, és Brüsszelben is ki fog tartani a magyar álláspont mellett.
Ha már mindenkiben ég a 2026-os választási tűz, és az ország félévvel (179 nap) április 12. előtt adventi hangulatban él, érdemes egy pillantást vetni Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerületre. Miért?
Ukrajna magyarországi nagykövete azt nyilatkozta, hogy Kárpátalján nincs semmiféle „kisebbségtiprás”, hiszen „ami most Ukrajnában történik, az a Lex Apponyi ukrán változata”.
A politika is egy szakma, amit nem minden ellenzéki szereplő ismer. Az amatőrök közé tartozó Márki-Zay Péter többek között ezért nem tudta legyőzni a Fideszt.
Angela Merkel Partizánnak adott interjúja több ponton is tartogatott meglepetést: az egykori kancellár nyíltan vállalta a felelősséget uniós politikájáért, és nem egy esetben önkritikát is gyakorolt.
Nehéz ügy. Mondhatnánk. Pedig nagyon úgy tűnik, hogy a 2026-os magyar országgyűlési választás sorsát a Tisza előválasztási procedúrája még idén novemberben eldönti.
