Pénteken este 19:00-kor újabb adással jelentkezett a KözBeszéd, a KözTér YouTube csatornájának talkshow-ja. A műsorvezető, Kurucz Dániel vendégei ez alkalommal Orosz Örs, a Gombaszögi Nyári Tábor főszervezője, valamint megyei és önkormányzati képviselő és Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke.
Tény, hogy fogyó közösség, tény, hogy elöregedő közösség vagyunk, tény, hogy nagy az asszimiláció – sorolja Gubík László a Szlovákiában élő magyarok gondjait. A Magyar Szövetség elnöke a legfőbb problémának azonban azt látja, hogy a magyarság érdekérvényesítési képessége jelentősen meggyengült azáltal, hogy jó ideje nincs képviselőjük a szlovák parlamentben.
„Nem akarom hárítani a felelősséget, de az önmagunk politikai sikertelenségének az oka az tulajdonképpen egy alkotmányjogi fikció, amit úgy hívnak, hogy parlamenti küszöb” – jelenti ki. Alátámasztandó állítását kifejti, bár a Magyar Szövetség szlovákiai szinten a legerősebb regionális párt, a polgármesterek számát tekintve másodikak az országban, ehhez képest hihetetlen anomália, hogy országos politikában parlamenti szinten a nevük mellett egy nagy nulla van. Kitér arra is, hogy ezen az sem változtat, hogy a szlovák értelmiségi egy része egyetért velük abban, hogy a magyarságnak igenis ott a helye a politikai elitben. Az elhangzott gondolatot Orosz Örs azzal egészíti ki, hogy a rendszerváltás óta négyszer volt magyar párt kormányon Szlovákiában, az össztársadalmi tapasztalat azt mutatja, hogy jelenlétük stabilabb kormányzást eredményezett.
A 2027-es országgyűlési választások esélyeit latolgatva, hogy összejön-e a parlamentbe bejutáshoz szükséges szavazat Gubík László természetesen igennel felel. Orosz Örs pedig úgy fogalmaz: „Egyszer kell azon a bizonyos Csillagkapun átlépni.” Szerinte, ha sikerül elérni az öt százalékot és önálló parlamenti frakciót alakítani, akkor az akár három ciklusra is pozitív hatással lehet.
A területi autonómia kérdéséről Gubík László vélekedése szerint – más elcsatolt nemzetrésszel ellentétben – a Felvidéken nem szabad újabb vitát nyitni, mivel a szlovákság ezt a fogalmat sajátosan értelmezi. „Van egy olyan beidegződés a szlovák politikai közbeszédben, hogy az autonómiát az elcsatolásnak az előszobájaként tartják számon.”
A diskurzusban a Benes dekrétumokról, a magyar nyelvű oktatásról, a kettős állampolgárság magyarságot sújtó szlovákiai szabályozásáról, a gazdasági együttműködés fejlesztési lehetőségeiről, az elvándorlók repatriálásáról is szó esett. Egyetértettek abban, hogy akkor lesz őszinte megbékélés, ha közös történelmünkből tényleg kihúzzuk az összes fájó fullánkot.
„Mind a ketten abban hiszünk, hogy érdemes komoly áldozatokat és erőfeszítéseket tenni, mert a magyar nemzet nem engedheti meg magának, hogy csak úgy elveszítsen egy nemzetrészt. Vagy kiállunk önmagunkért, és megtermeljük a babért magunknak a saját földünkön, a saját szülőföldünkön, és akkor az nekünk fog teremni. Más nem fogja helyettünk megcsinálni. Ezért gondolom azt, hogy nincs más út, mint a felvidéki magyar párt.”– összegzi Gubík László.
„Egy magyarországi patrióta érzelmű, hazáját, történelmét tisztelő magyar általában hatszor járja körbe Székelyföldet és Erdélyt, mire eljut a Felvidékre, és ott is mindent kitakar a Magas Tátra, holott vannak olyan régióink, magyarlakta régiók, amik a Kárpát-medencén belüli turizmusra építve lényegesen tudnának javítani a saját megélhetésükön” – fogalmazza meg Orosz Örs az anyaországi és a felvidéki magyarság kapcsolattartásának szelíd kritikáját. Szerinte változásra lenne szükség a Kárpát-medence mentális térképén: kicsit „dizájnolni”, jobb pozíciót „kigyúrni”, vagy „kikönyökölni” a régiónak”hogy a felvidéki magyarok életéről, egyáltalán a Felvidékről jóval többet tudjanak a magyarországi magyarok”. A kulturális kapcsolatok élénkítési lehetőségei közül a híres a Gombaszögi Nyári Tábort emelte ki, melynek megtartására idén július 10-20. között kerül sor.
