Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

KözBeszéd | Máthé Áron vs. Ungváry Krisztián

 „Politizálhatunk is, csak akkor rendeljünk ki egy-egy sört

Vendégeink: Ungváry Krisztián, történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, és Máthé Áron, történész, szociológus, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese.

Két eltérő történelem-szemlélet arról, hogy melyek is voltak a XX. századi magyar történelem legnagyobb traumái. Vita a világháborúkról, Trianonról, Horthy rendszerről, Károlyi Mihályról, Turul szoborról, bűnről és áldozat-szerepről.

„Horthy Miklós nem volt lángész (…) nem volt egy teoretikus elme, rendkívül, csekély szellemi képességekkel rendelkezett” – jelenti ki Ungváry Krisztián – de észrevette, hogy nem lehet kifosztani embereket úgy, hogy máról holnapra elveszik mindenét. „Ha csak Horthyn múlott volna, hogy mi történik, és az ő aktivitása vagy passzivitása döntötte volna el ezt a kérdést, akkor nem lett volna a végeredmény annyira szörnyű” – teszi hozzá.

Máthé Áron szavai szerint nagyon nehéz Horthyra az 1920 utáni szűk két évtizedben bármikor azt mondani, hogy nem államférfiként viselkedett. Érvelése szerint a kirabolt, kifosztott, teljesen szétesett ország Horthy alatt talpra állt.

Ungváry Krisztián a katonák hősiességével kapcsolatban vélekedik úgy, hogy a hős, a hősiesség egy értéktelített kategória, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a katonák által vívott harcnak értelme van. Viszont egy olyan háború értelme, ami ennek az országnak a teljes katasztrófájával, egy újabb Trianonnal járt, erősen kérdőjeles. Szerinte ki kell mondani, hogyaz egész értelmetlen volt, sőt bűnös.

Máthé Áron szerint alapvető véleménykülönbség van közöttük, ha Ungváry Krisztián úgy gondolja, hogy mivel ezek az emberek egy bűnös háború szereplői voltak, ezért ők maguk is bűnösök. „Ezt kikérem magamnak. Attól, hogy valaki egy bűnös háborúban szerepel, nem bűnös… ez kollektív áldozathibáztatás.

Ezek az emberek áldozatok – vág közbe Ungváry felülírva az általa korábban elmondottakat.

„Az a beszédmód, amikor Trianont diktátumnak nevezik (…) fogalmilag téves, mert minden békeszerződés általában úgy szokott történni, hogy nem egyenlő esélyekkel ül vesztes és győztes egy asztalhoz” – állítja Ungváry Krisztián.

Máthé Áron ellenpéldaként említi a második bécsi döntést, „ami olyan történet volt, amit a felek kértek. A trianoni béke olyan volt, amit az egyik fél nem kért.” Azt, hogy Magyarország ebbe beleszólhatott volna nagyon erős túlzásnak tartja, hiszen a küldöttség tagjaival azonnal közölték, hogy ne is nagyon próbálkozzanak, mert ez már res judicata.

A revízió gondolatával kapcsolatban Ungváry megemlíti a Mi hazánk mozgalom szerepét, utal a különböző plakátkampányokra. „Elmehetünk politizálásba, hogyha nagyon akarod, csak akkor rendeljünk ki egy-egy sört, nem tudom, te mit iszol” – reagál a felvetésére Máthé Áron.

A KözBeszéd a KözTér talkshow-ja, ahol politikusok, művészek, sportolók és véleményformálók osztják meg gondolataikat a legfontosabb közéleti, társadalmi és kulturális kérdésekről. Tabumentes beszélgetések, égető kérdések és az internet legérdekesebb véleményei – itt semmi sem marad kimondatlan! Célunk, hogy minden oldal képviselőinek teret adjunk, és különböző nézőpontokat mutassunk be úgy, hogy azok békében megférjenek egymás mellett. Az őszinte eszmecserék során új perspektívák bontakoznak ki, amelyek a nézőket is gondolkodásra ösztönzik.

Nézd meg a teljes beszélgetést a KözTér Youtube csatornáján, a KözBeszéd műsorában, itt!

the Kick-ass Multipurpose WordPress Theme

© 2025 Kicker. All Rights Reserved.