Publikációk és különleges tartalmak olvasóink számára
Szerte a világban egyetlen év alatt 4849 keresztény ember életét oltják ki pusztán keresztény identitásuk miatt. Az Open Doors nemzetközi jogvédő szervezet 2026-os World Watch List jelentése szerint több mint 388 millió keresztényt, nagyjából minden hetedik hívőt ér atrocitás vagy hátrányos megkülönböztetés a hite miatt. Az üldöztetésnek kitett keresztények száma az előző évhez képest egy kisebb európai ország teljes lakosságának megfelelő, nyolcmillió fővel nőtt.
Bele sem gondolunk, de kevés dolog szimbolizálja annyira a magyar nemzet folytonosságát, mint a Kossuth rádió.
Szögezzük le, hogy április 12-e előtt sem állt túl jól Magyarország mentális egészsége, de azóta komoly mélyrepülésben vagyunk. Még akkor is, ha sokan most élik éppen ki a vélt vagy valós sérelmeiket. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy egyszer minden véget ér – ugye, még az Orbán-korszak is.
Az volt a célunk 2024-ben, hogy jobboldali, de mindenkit meghallgató polgári fórum legyünk. Nem könnyű a mai Magyarországon mindezt a gyakorlatba is átültetni, de azt hiszem, nagyjából sikerült. Viszont van pár apróság, amin azért változtatni kéne.
Meddig tűritek a Mónika-show-t a Parlamentben? Meddig tudjátok jobban utálni, gyűlölni az elmúlt 16 évet, Orbán Viktort, mint a szomorú realitást, a gyűlölködés rokokóját? Meddig hagyjátok Magyar Péter viselkedését szó nélkül? Vagy lemaradtam valamiről, és ma már ez a liberális?
Előző cikkemben kifejtettem, hogy hogyan vált a migráció jelensége és témája a Fidesz lassan ölő mérgévé a kommunikációs térben. A bevándorlás és annak kezelése ugyanakkor az Uniós politikában is hasonló hatást fejtett ki.
Afrika legszárazabb vidékén, a Száhel-övezetben valami egészen megdöbbentő dolog történik: a talajvízszint drámai, exponenciális növekedésnek indult. Míg ott a tudósok a váratlan „vízbőség” okait igyekeznek megfejteni, Magyarországon a szakemberek és a gazdálkodók keresik a választ arra, hogyan lehetne az egyre kínzóbb vízhiányt orvosolni.
Horváth Tamás, a Magyar Jelen főszerkesztője és Incze Béla, a Légió Hungária Mozgalom vezetője beszélnek arról, mit jelent ma a nemzeti radikalizmus, hogyan viszonyul a jobboldali értékrend a pártpolitikához. Kiderül az is, mit gondolnak a Pride-ról, a Vadhajtások stílusáról.
Sokan, sokféleképpen elemezték már a volt kormánypárt bukásának okait és a kérdés valóban összetett. Most egy eddig keveset emlegetett és elsőre meglepőnek tűnő szempontot emelek be ebbe a gondolkodásba. Úgy látom ugyanis, hogy a Fidesz gondjainak és bukásának két területen is a migráció volt az eredője.Az egyik ilyen terület a kommunikáció. Persze furcsának tűnhet, hogy az évekig témát adó és a pártot sikerre vivő jelenségről írom ezt, de tartom, hogy ez vált egy olyan lassan ölő méreggé, amely végül a kétharmados vereséghez vezetett.
Hack Péter jogtudós, az ELTE professor emeritusa beszél a lex Sulyokként emlegetett alaptörvény-módosításról, a köztársasági elnök elmozdításának közjogi következményeiről, az Alkotmánybíróság szerepéről és arról, milyen precedenst teremthet, ha egy parlamenti többség egyetlen mondattal megszüntetheti független közjogi szereplők mandátumát.
